Enyészet hava – Jelmezek nélkül a gyökereknél

Ahogy a kerék lassan alábukik az alsó évkör legmélyebb bugyraiba, úgy egyre hamarabb nyeli magába a nappalok zaját az égboltra felkent sötétség. A fák sorra engedik el leveleiket, melyeknek nyári zöld színét ráérős napjaiban színesre festette át az ősz. S földre hullva úgy bomlik meg szövetük szilárdsága a reggeli pára lágy ölelésében, mint ahogy egy kemény férfi olvad fel a nő szerető karjaiban. Levél és pára – Föld és Víz…